Hogyan éljük túl (mentálisan) ezt az időszakot?

2020 sajnos nem volt felhőtlen a világjárvány miatt. Elkaptuk vagy sem, elhisszük vagy sem, de beleszólt az életünkbe. A kényszerű bezárkózás és az évszak borús jellege nem tesz jót az ember lelkének.
Nem először írok ebben a témában, 2017-ben a világszerte ismert zenekar, a Linkin Park frontemberének halálakor szedtem össze gondolataimat. Mostani írásom informatívabb jellegű. A Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő (SAS) Bizottságon keresztül sikerült Makai Réka klinikai szakpszichológussal felvennem a kapcsolatot.

Mit tehetünk, ha hatósági karanténba kerülünk? Milyen praktikákat ajánl a bezártság kezelésére? Főleg azokra gondolok, akik lakásban élnek, hiszen nekik nagyon beszűkül az életterük.
A hatósági karantén intézményét az utóbbi időben egyre többen megtapasztalták a gyakorlatban is, bár a szerencsésebbek eddig inkább csak hallottak róla. Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik kertes házban élnek, kevésbé érzékelhetik annak hátrányait és korlátozó voltát. Akik lakásban kényszerülnek eltölteni a karantén 10 napját, és abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem betegek, esetleg tünetmentes vészelik át a vírus fertőzést, azoknak javasoljuk, hogy próbáljanak kialakítani egy tartható napirendet. Ébresszék magukat, reggelizzenek, ha home office-ban dolgoznak, akkor ne halogassák teendőiket, hanem kezdjenek neki.

Az egyetemisták foglalkozzanak az egyetemi kötelezettségeikkel, írják meg a beadandókat, vegyenek részt az órákon. Szintén jó, ha tudják tartani a kapcsolatot a barátaikkal, ismerőseikkel és a családdal. Legyen ez Skype, Zoom vagy egyéb kommunikációs csatorna. Ha lehet, kerüljék az internetbe való belefeledkezést, használják azt tudatosan pl. naponta csak 1-2 alkalommal olvassák a híreket, pörgessék a Facebook-ot, vagy az Instát. Olvassanak, tanuljanak valami újat, ha egészségi állapotuk engedi eddzenek online, szerencsére most már rengeteg ingyenes online program érhető el.

Mit tehetünk saját magunk mentális egészségéért ebben az időszakban?
Mint ahogy már említettem, a társasági életünk nagy része az online térbe került át, de a szabályokat betartva naponta menjünk ki a friss levegőre, sétáljunk nagyokat, legyen egy fix napirendünk, ami a bizonytalanságot ellensúlyozni tudja, és keretezi napjainkat. Ha van hobbink, próbáljuk meg azt is beiktatni, ha ezt nem tehetjük, nézzünk körül a neten, rengeteg új dolgot tanulhatunk meg most ingyenes online kurzusokon, gondoljunk csak az első hullám „kovászolós, kenyérsütős” időszakára. Próbáljuk megtervezni akár az ünnepeket is, ha épp nem lehetünk együtt, akkor azt, hogy milyen módon kapcsolódunk, mi lesz a menü stb. Készülődjünk, és főleg ne keseredjünk el, mert ez is csak egy időszak, ami most ugyan nagyon nehéz, de egyszer biztosan elmúlik.

Mik a depresszió korai tünetei?
A klinikai depresszió az pszichiátriai kórkép, ami egy bizonyos idő után mindenképp beavatkozást igényel. Tüneteit ugyan unásig tudjuk ismételgetni, de azért most sem árt elmondani:

1. lehangoltság,
2. örömtelenség érzése,
3. testsúlyváltozások,
4. Alvászavar (álmatlanság, vagy épp aluszékonyság),
5. meglassúbbodás, vagy épp agitált állapot,
6. fáradtság, energia, gyengeség,
7. indokolatlan bűntudat,
8. koncentrációzavar, feledékenység,
9. halállal foglalkozás, öngyilkossági tervek, fantáziák.

Ha a felsoroltak közül legalább 5 tünetet észlelünk magunkon, és ezek szünet nélkül, legalább két hete fennállnak, akkor már érdemes szakembert keresnünk, aki meg tudja állapítani, hogy esetünkben valóban depresszióról van-e szó. Korai tünetekről akkor beszélhetünk, ha ezek a fent felsoroltak, kevesebb számban, vagy rövidebb ideje állnak fenn.

Mivel tehetünk lehangoltság ellen?
Ilyenkor sokat segít a testmozgás a friss levegőn, fussunk, sétáljunk, koncentráljunk azokra a dolgokra melyek örömet okoznak. Például olvassunk egy jó könyvet, beszélgessünk, vegyünk egy kellemes fürdőt. Tulajdonképpen minden, ami örömet okoz és okozott a pandémia nélkül, az most is tud segíteni.

Mik a stressz tipikus forrásai az év végi időszakban?
Bármi lehet stresszforrás, ami az adott személyt kimozdítja a megszokott rendszeréből. Nyilván ezek lehetnek pozitívak is, de a stresszt hajlamosak vagyunk inkább negatívként értelmezni. Ez az időszak kedvez a hangulati zavaroknak, egyrészt sokkal kevesebb természetes fény ér bennünket, de a hosszú esték és a bezártság is erőteljes stresszforrás. Ehhez társul még a vizsgaidőszak, melyet most nem is tudunk megosztani másokkal, valamint az ünnepek hajtása, hogy minden tip-top legyen. Mindezek most összekapcsolódnak a pandémia okozta bizonytalansággal, azzal, hogy az előírások napról-napra változnak, sokaknak akár a családjuk megélhetése is veszélybe kerülhet. Az év vége a járványhelyzet nélkül is egy nehéz időszak, így most ezt hatványozottan éljük meg.

Eltávolodtunk barátainktól, esetleg párunktól a távoktatás és a kollégiumokból való hazaköltözés miatt. Hogyan tudunk odafigyelni egymásra?
Korunk szerencséje és szerencsétlensége is egyben, hogy az eltávolodást nem éljük meg olyan erőteljesen, mivel társadalmi életünk, kapcsolattartásunk nagyrészt már a pandémia előtti időszakban is főként online zajlott, legyen az ismerkedés, vagy akár információmegosztás. Ez nem változott jelentős mértékben. Viszont akkor, ha esetleg nem éreztük magunkat olyan jól otthon, vagy ahová költöztünk, az okozhat nehézségeket. Ha ilyet észlelünk magunkon vagy másokon, próbáljunk meg segítséget kérni. Szintén jó ötlet, ha például hetente egy-két alkalommal fix időpontban a szaktársakkal, barátokkal egyeztetünk és rendezünk egy közös „kávézást” online. Ilyenkor kapcsolatban maradunk, nemcsak a száraz információcsere lesz a célja a beszélgetéseknek, hanem képbe kerülünk egymásról, megosztjuk az aggodalmainkat, vagy csak egyszerűen egy jót beszélgetünk.

Mit tehetünk, ha szerintünk egy közeli barát, családtag stb. depressziós, vagy lelkileg nehéz időszakon megy át?
Gyakran elég az, hogy az adott személy tudja, hogy számíthat ránk és megoszthatja velünk a nehézségeit, de mindez addig működik, amíg nem teher a számunkra. Ha elkezd terhessé válni, úgy érezzük ez már túlnő rajta, akkor abban tudunk segíteni, hogy mihamarabb professzionális segítséget kapjon. Például ilyenkor érdemes elirányítani hozzánk, az egyetem pszichológiai tanácsadására, ahol segítünk megtalálni a megfelelő segítséget, esetleg mi magunk segíthetünk. Fontos, hogy senki ne maradjon egyedül ebben az időszakban!

A lelki-tanácsadás, az egyetem minden hallgatója számára ingyenesen elérhető, de regisztrációhoz kötött! Hétfőnként, szerdánként és péntekenként van rá lehetőség személyesen, -de a járvány miatt jelenleg online módon- az előre egyeztetett időpontban, mely a regisztráció sorrendjét követi.
A tanácsadás helyszíne eredetileg E épület, fsz. 18. (Egyetem u. 10.). de most online módon folyik a „lelki-tanácsadás”.

Regisztrálni, a sas_bizottsag@almos.uni-pannon.hu  emailcímen lehet.

Fotók: Császár László, Ruppert Tamás